A Szent István-teremben a Zsolnay-kandallón lévő királyi mellszobor Strobl Alajos alkotása

A kiváló szobrászmester 1856-ban született, és fiatalon egy kályhagyárban inasként kezdett dolgozni. Azonban gyorsan kiderült, hogy különleges tehetséggel megáldott, és Bécsben tanult szobrászmesterséget. 

Hamar hírnevet szerzett munkáival, és megbízást kapott, hogy készítse el az Operaház épületének ülőszobrait Erkel Ferencről és Liszt Ferencről. 30 éves korára a korszak legfoglalkoztatottabb szobrászművésze lett, és sok ismert alkotás fűződik a nevéhez, például a Nemzeti Múzeum előtt látható Arany János-szobor is. A Királyi Palotában és a Várnegyedben is több munkája látható, a palotát díszítő Mátyás kútja és a Halászbástyánál lévő Szent István lovas szobor is Strobl alkotása.

A szobrászmester unokája, Stróbl Mátyás mesélt róla, hogy nagyapja jó kapcsolatot ápolt Zsolnay Vilmos fiával, Miklóssal, és sokszor járt látogatóban a pécsi gyárban. Az alkotók közötti összhangnak is köszönhetően a Szent István-teremben a kandallóra tervezett büszt a díszes helyiség egyik kiemelt műalkotása lett. Az apostoli király életnagyságú ábrázolása a terem minden szegletéből magára vonzotta a tekinteteket. 

Strobl alkotásának a tervét 1899-ben elfogadta a Várépítési Bizottság, ezt követően pedig a pécsi Zsolnay-gyár készített több próbaégetést kerámiából, majd létrejött az az alkotás, mely az eredeti Szent István-terem ékessége lett.

Érdekesség, hogy az egyik próbaégetés alkotása fennmaradt, és jelenleg is megtekinthető a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, felbecsülhetetlen mértékű segítséget nyújtva a mellszobor újbóli elkészítéséhez a Zsolnay-gyárban. 

Az újjászületett Szent István-teremben a mellszobor ismét az eredeti helyén megtekinthető.