A Szent István-terem

Hauszmann Alajos a dualista Monarchia reprezentatív középületeinek kiemelkedő tervezője, számos budapesti magánház és villa megalkotója. Legismertebb alkotásai közül kiemelkedik a New York-palota, a Királyi Kúria (volt Igazságügyi Minisztérium Kossuth téri palotája) és a Műegyetem főépülete. Életművének csúcsa a Budavári Királyi Palota tervezése és kivitelezésének irányítása volt, ahol Európa egyik legrangosabb uralkodói épületegyüttesét hozta létre. Tervezői tevékenysége mellett több mint négy évtizeden át tanított a Műegyetemen, így gyakorolva jelentős hatást a hazai építészek elkövetkező nemzedékeire. Számos kitüntetést, elismerést kapott szakmai munkássága során, az 1900. évi párizsi világkiállításon Grand Prix-t nyert.

Thék Endre már tizenhárom évesen egy asztalosműhelyben volt tanonc, később többek között Bécsben, Münchenben és Párizsban tanulta ki az asztalos szakmát. Hazatérése után nem alkalmazták az Üllői úti bútorgyárban, ezért megnyitotta saját műhelyét, ami hamar ismertté tette. Ennek köszönhetően később meg tudta vásárolni az őt korábban eltanácsoló bútorgyárat. Thék Endre gyára elsőrangú minőséget képviselt, nem véletlen, hogy a királyi udvartól is kapott megrendeléseket, többek között ő készíthette el a Budavári Palotában a Szent István-terem faburkolatát. A Tanácsköztársaságban Európa-hírű bútorüzemét elvették, ő pedig vidékre menekült, mivel az élete is veszélybe került. Megviselte, hogy elvesztette a gyárát, és nem sokkal később életét vesztette.

Jungfer Gyula tősgyökeres vasműves famíliában látta meg a napvilágot, már a nagyapja is ezt az ipart űzte. 1872-ben Józsefvárosban megnyitott saját műhelyét, az 1879-es rangos párizsi kiállításon pedig immár külföldön is híre ment a munkáinak, a kovácsoltvas rácsai és fali gyertyatartói a párizsi közönséget és a szakmát is lenyűgözték. Vállalkozása később olyan sikeres volt, hogy Londonban, Párizsban és New Yorkban is volt kiállítóterme. Nála vásárolt rendszeresen a szerb királyi pár, de visszatérő vendége volt a walesi herceg is. Jungfer Gyula készíthette el az Országház lakatosmunkáit, de Hauszmann Alajos ragaszkodott ahhoz is, hogy a Budavári Palota kovácsoltvas kapuit, kandelábereket és a műlakatosmunkákat is ő alkossa meg. Hauszmann tervei alapján Jungfer Gyula készítette el többek között a Habsburg-kaput és a hozzá tartozó míves kerítést, illetve a Szent István-terem bronzdíszítéseit is neki köszönhetjük.

Az 1856-ban született Strobl Alajos fiatalon a chemnitzi kályhagyárban volt inas, azonban hamar kiderült, hogy igazán a szobrászkodás érdekli. Bécsben tanult, majd egyre több megrendelést kapott Budapesten is, harmincéves korára pedig országosan ismert lett. Az ő műve többek között Arany János szobra a Nemzeti Múzeumnál, a Halászbástyánál található Szent István-szobor, és Ferenc József felkérésére ő alkotta a budai Várban található Mátyás kútja csodás szoborcsoportját is. Strobl Alajos mintázta a Szent István-teremben az államalapító király mellszobrát.

A pécsi születésű Zsolnay Vilmos festőművésznek készült, édesapja azonban kereskedelmi pályára szánta, így többek között Bécsben és Münchenben is járt tanulmányúton. Hazatérése után végül egy bazárt nyitott, ahol a porcelántól a fegyverekig sok mindent árult. Ekkor még jobban érdekelte a borászat, a már létező, kőedényeket előállító Zsolnay-gyárat az apja vitte. Az 1860-as években vette át a gyár irányítását, ezután minden energiáját arra fordította, hogy új kerámiaanyagokat fejlesszen, így alkotta meg a porcelánfajanszot, a fagyálló pirogránitot, majd bátran nyúlt az eozinos eljáráshoz is. Rövid idő alatt nemcsak itthon, de külföldön is csodájára jártak a Zsolnay termékeknek. A számtalan megrendelő között volt a Budavári Palota is, Zsolnay Vilmos műhelyében készült például a Szent István-terem csodás kandallója és az Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló pirogránit képek. Imádta a művészeteket, rendszeresen jótékonykodott, de volt a Pécsi Kerékpár Egyesület elnöke is. Két évvel halála előtt, 1898-ban Pécs díszpolgárává avatták.

Roskovics Ignác egy mélyen vallásos, felvidéki családba született. Már egészen fiatalon rajongott a festészetért, bibliai témájú képeket készített. 1884-ben Ferenc Józsefnek is feltűnt a magyar festő tehetsége, és megvásárolta tőle az Ebéd előtt című alkotását. Az 1885-ben elkészült Pici piros alma című festménye olyan sikeres lett, hogy még évtizedekkel később is meg lehetett vásárolni nyomatként. Roskovicsot Hauszmann Alajos kérte fel, hogy készítse el a nagy magyar királyok egész alakos portréit, amelyek aztán az alapját jelentették azoknak a majolikáknak, amelyek a Szent István-terembe készültek Zsolnay Vilmos műhelyében. Szobra ma is a pesti Duna-korzón áll.

A századelő Budapestjének az egyik legnívósabb márkája volt a Haas Fülöp és Fia szőnyeg és szövetgyár, a cég Gizella téren (a mai Vörösmarty tér) álló palotáját pedig minden pesti csodálattal nézte. Idősebb Haas Fülöp virágoztatta fel a céget, aki már 16 évesen a szövőszék mellett ült, és egészen fiatalon 60 szövőszékből álló gyárat igazgatott. Pest mellett Bécsben, Velencében, Milánóban, Párizsban, Londonban is nívós üzlete volt a szőnyeggyárnak. 1880-ra Haas Fülöp és mindkét gyermeke elhunyt. Unokája, ifjabb Haas Fülöp a cégből részvénytársaságot alapított és kiszállt a gyár vezetéséből. A vállalat több megrendelést is kapott császári udvartól, például ők szállították az új királyi vonatszerelvény szőnyegeit, ahogy a Budavári Palotába készülő Szent István-terem fali aranybrokát szövetét is. A cég ekkor már csak a nevében volt családi vállalkozás, nagyrészvényesek irányították. A második világháború azonban elvitte a világhírű márkát.

A Neuschlosz fivérek, Ödön és Marcel családja évszázadokra visszamenőleg fával és annak feldolgozásával foglalkozott. Nagybátyjuk, Neuschlosz Károly alapította a híres Neuschlosz és Fia céget, amely többek között az Operaház tetejének faszerkezetét és a budavári Királyi Lovarda díszmennyezetét készítette. Neuschlosz Ödön és Marcel szintén részt vettek a budai Vár századfordulós építkezésén, hiszen ők szállították a parkettát a palota legendás Szent István-termébe. A testvérpár több híres budapesti épület építésében is közreműködött, mint például a városligeti Vajdahunyad vára, az Országház és a Királyi Kúria. De ők emelték a pécsi, soproni és nagyváradi hadapródiskolákat is. Építettek laktanyát Przemylbe, Lembergbe, Vácra, Nagyváradra, illetve ők építették újjá a tűzvészben elpusztult Eperjes városát.

Gelb Mór és Fia cs. és kir. udvari kárpitosokat Hauszmann elsőrendű szaktekintélynek ismerte el. A kor mestereit nem csupán szakmai útjaik és sikereik, de a személyes szimpátia is összekötötte. Így nem is csoda, hogy maga Thék Endre volt a keresztapja a Gelb család egyik tagjának. A Szent István-terem kivitelezése során a függönyök elkészítésére, a bútorkárpitok legyártására, illetve a kárpitosmunkákra, valamint a Haas-féle falikárpit felfeszítésére a Gelb Mór és Fia vállalat kapott megbízást. A választás során a cég francia kapcsolatrendszere is fontos szempont volt, amely a hiányzó alapanyagok mellett abban is segített, hogy az aranyhímzést megfelelő szakemberek végezzék el.