A Budavári Királyi Palota történelmi termeinek ötlete Zsolnay Vilmos felvetéséből indult ki. 

Zsolnay 1897-ben írt kérelmet Ferenc Józsefnek, melyben egy magyar stílusú termet javasolt az újjáépülő Királyi Palotában. Zsolnay az égetett agyagból berendezett termet már ekkor a párizsi világkiállításra szánta, hogy a nemzetközi közönség előtt is bemutatkozzon a magyar iparművészet.

A palotaépítkezésért felelős vezető, Hauszmann Alajos megkapta véleményezésre Zsolnay kérelmét, tovább gondolta azt és így született meg a történelmi termek koncepciója: az államalapító magyar király tiszteletére készülő Szent István-terem mellett a Hunyadi-terem és a Habsburg-terem részletes terveit is kidolgozta.

A Hunyadi-terem a krisztinavárosi szárnyban kapott helyet, és neoreneszánsz stílusával a magyar királyság kiemelkedő korszaka, Hunyadi Mátyás uralkodása előtt tisztelgett. Az itáliai és erdélyi magyar reneszánszt idéző berendezés mellett a Kolozsváron álló Mátyás király lovasszobor másolata, valamint Benczúr Gyula Mátyás témájú festményei voltak láthatóak a teremben.

A Habsburg-terem a Duna felöli szárnyban, a Hauszmann-i kupola alatt helyezkedett el, panorámával a fővárosra. A kor osztrák nemzeti stílusát tükrözte, a teremben a Királyi Palotát építő és a magyarsággal együttműködő jeles Habsburg uralkodók mellszobrai voltak, míg a boltíves mennyezetét Lotz Károly freskója díszítette.

A Szent István-terem és a Hunyadi-terem a második világháború pusztításai és azt követő fosztogatások áldozata lett. A Habsburg-teremnek csupán a mennyezete sérült meg a háborúban, a megsemmisülését a palota későbbi leegyszerűsítő átalakításai okozták.

A Budavári Palota elsőként rekonstruált történelmi helyisége, a Szent István-terem 2021. augusztus 20-a óta várja a látogatóit, eddig több mint 40 ezren voltak kíváncsiak rá. A Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a Budavári Palota teljes megújításakor az összes történelmi terem is újjászülessen.