A századfordulón még a bécsi udvar is a Szent István-termet irigyelte!

A zseniális építész, Hauszmann Alajos naplójából az is kiderül, hogy a bécsi udvari személyzet nem örült, hogy a Budavári Palotában magyarok készítették a berendezést, de még az étkészletet is. Így fordulhatott elő, hogy az egyik külföldi felszolgáló direkt felforrósította az egyik ezüst teáskanna fülét, amely megégette Ferenc József ujjait.

Két bőrkötésű naplófüzet és három vastag, régi dosszié pihent évtizedeken át dr. Seidl Ambrus, Hauszmann Alajos dédunokájának polcán. A rendszerváltás előtt esélye sem volt rá, hogy kiadják, ám 1997-ben könyv formájában megjelentette a századforduló egyik legnevesebb építészének gondolatait, élményeit.

Ebből a különleges kordokumentumból derül ki a Budavári Palota gyönyörű Szent István-termének története is. A kor legjobb magyar mesterei által megalkotott terem is megsemmisült az idők során, a Nemzeti Hauszmann Program keretében viszont minden apró részletét újjáépítjük, és 2021. augusztus 20-án a nagyközönség is megcsodálhatja majd az újjászületett történelmi helyiséget.

Hauszmann Alajos Ferenc József magyar király, osztrák császár megbízásából fogott hozzá a Budavári Palota újjáépítéséhez, ám mint kiderült, a bécsi udvar sokáig úgy gondolta, a berendezési tárgyakat majd ők adják, és főleg kimustrált bútorokat vitetnek a budai Várba Bécsből.

Hauszmann Alajos ezt a szándékot látva fordult Bánffy Dezső miniszterelnökhöz, érje el, hogy fogadja őt a császár. A találkozó megtörtént, Ferenc József pedig rábólintott Hauszmann tervére, így a legprímább magyar mesterek gyárthatták le a berendezést a Szent István-terem esetében is. A fantasztikus faburkolatok elkészítését Thék Endrére bízta Hauszmann, a csodás kandallót és a királyok képmásait pedig Zsolnay Vilmos alkotta meg majolikából.

Nem mellesleg, a palotába a porcelánok és az üvegtárgyak is magyar műhelyekben készültek. Ferenc József azt is megjegyezte a magyar tervezőnek, hogy csakis kényelmes bútorokat készítsenek, „mert sem itt, sem Schönbrunnban, sem Bécsben nincs egy heverő, ahol kényelmesen ki lehet nyújtózkodni.”

Hauszmann a naplójában azt is megírta, hogy a bécsi udvarban sokan nem örültek a döntésnek, kiváltképp a császár udvarmestere, ám nem tudták megakadályozni, hogy Hauszmann Ybl Lajos várkapitány társaságában elegáns külföldi kastélyokba látogasson, amelyek mintául szolgáltak később a Budavári Palota berendezéséhez.

Berlinben, Koppenhágában és Stockholmban is jártak, de Londont, Párizst és Münchent sem hagyták ki. A Szent István-terem elnyerte Ferenc József tetszését, sőt 1900-ban a párizsi világkiállításon is elismerték a mesterek munkáját. A Habsburg-udvar viszont minden lehetséges eszközt bevetett, hogy lejárassa a magyarokat Ferenc Józsefnél. Így ír erről Hauszmann:

„Az az ellenszenv és tagadhatatlan féltékenykedés, melyet az udvarmesteri hivatal részéről a magyar királyi palota építése és berendezése ügyében tapasztaltunk, átragadt az alsó udvari személyzetre is.”

A naplóból kiderül, hogy a Bécsből a budai Várba érkező cseh és német szakácsok és lakájok rosszindulatú megjegyzéseket tettek, „mindent gáncsoltak és rossznak találtak, ami Magyarországon készült.”

Így fordulhatott elő, hogy egy nap Montenuovo herceg, főudvarmester hívatta Hauszmannt, és közölte, Ferenc József nincs megelégedve a Magyarországon gyártott ezüstökkel, egy forró teával teli ezüst teáskanna füle például megégette a császár ujjait, ezért földhöz vágta. Hauszmann elcsodálkozott, nyomozásba kezdett, s mint kiderült, az egyik felszolgáló, mielőtt a teát bevitte Ferenc Józsefhez, a kanna fülét spirituszlángon szándékosan felhevítette. A szolgálót természetesen elbocsátották, s minderről a császár is tudomást szerzett.

A Budavári Palota külföldi személyzete – a napló szerint – még ekkor sem fogta vissza magát. Megesett, hogy a királyi étkészlet ezüstkanalait napokig mustárba merítve tartották, így azok felülete néhol lekopott vagy éppen bezöldült. Aztán pedig gúnyos mosoly kíséretében mutatták meg a főudvarmesternek azzal a maró megjegyzéssel, hogy: „Excellenciás úr, ilyen a magyar ezüst.”

A császár személyzetének tagjai – akik együtt jöttek és mentek az uralkodóval – direkt rosszul bántak az étkészletekkel, minden udvari ebéd után összetört porcelántányérokat és csészéket, összekarcolt ezüsttálakat hagytak maguk után a konyhában, „hisz magyar, azt nem kell kímélni” – írta ezzel kapcsolatban Hauszmann Alajos a naplójában.

A magyar iparosok és művészek tehetségét hirdető Szent István-terem szinte teljesen kiégett Budapest második világháborús ostroma során, ami pedig megmenekült belőle, az a harcokat követő fosztogatások és az akkori kultúrpolitika átalakításai során tűnt el.

A megújuló Szent István-terem berendezésének nincs félnivalója, s vélhetően Hauszmann Alajos is büszkén tekintene körbe a 2021. augusztus 20-i megnyitó után, hiszen a világhírű terem életművének egyik ékköve volt.