Szent László is megjelenik a terem történelmi alakjai között

A Szent István-terem káprázatos berendezésében több nagy király alakja is megjelenik az államalapító mellett. Az oldalfalon például megtalálhatjuk I. (Szent) László király egész alakos pirogránit képét, amelyet eredetileg a neves festőművész, Roskovics Ignác eredeti festményéről mintáztak, majd készítettek el Zsolnay Vilmos pécsi gyárában.

Szent László (1046 körül – 1095) igazságos lovagkirályként él a magyar történelmi emlékezetben. Sorozatos belviszályok után szigorú törvényekkel teremtette meg a belső rendet és a magántulajdon tiszteletét. Katonai és hadvezéri tehetségét már a trón elnyerésekor bebizonyította, majd királyként visszaverte a keleti kun és besenyő fenyegetést, amivel a tatárjárásig sikerült elvenni a nomád hordák kedvét a betöréstől. Sikeres hódító politikát folytatott dél felé, hogy megteremtse a tengeri kijáratot, hódításainak köszönhetően egyesítette az országot Dalmáciával és Horvátországgal. László megerősítette az ország keresztény elkötelezettségét is, kezdeményezésére avatták szentté I. Istvánt, Imre herceget és Gellért püspököt, miközben maga is kegyes életet élt, erkölcsi értékrendje és kimagasló lovagi képességei miatt „Isten atlétája” megnevezéssel illették.

Mondák és legendák hősévé vált, 1095-ben bekövetkezett halála után pedig sokan keresték fel nagyváradi sírját, nemcsak a gyógyulást, vigasztalást óhajtók, hanem a vitában álló peres felek is. A király ereklyéibe vetett bizalom egyre növekedett, III. Béla indítványára emelték László királyt a szentek sorába 1192-ben. Szent László kultusza elsősorban Erdélyben teljesedett ki, hiszen nemcsak a katonák, hanem a határvédők és a székelyek védőszentje is a mai napig.