Szent Margit egy különleges ábrázolása látható az újjászülető teremben

„A művész e képen nemcsak azt érte el, hogy királyképeiben a színek és vonalak harmóniájával szemet gyönyörködtető látványt nyújt, hanem elérte azt is, hogy alakjai körűl históriai légkört tudott teremteni” – írta a Vasárnapi Ujság 1900. április 15-i száma Árpád-házi Szent Margit képe kapcsán is, amely a Roskovics Ignác festményei alapján készült Zsolnay pirogránit képek egyikeként díszítette a Szent István-termet.

Szent Margit 1242-ben született IV. Béla és Laszkarisz Mária leányaként Dalmáciában, a tatárjárás ideje alatti menekülés időszakában. Atyja a mongol fenyegetés árnyékában nemcsak a kővárak, köztük a budai Vár megerősítését tervezte el, hanem azt is megfogadta, hogy születendő gyermeküket Istennek szentelik, ha az ország megmenekül a pusztítástól. Margit így került három és fél évesen a veszprémi püspökséghez tartozó Domonkos-rendi apácák közé, ideje nagy részét a Nyulak szigeti (mai Margit-sziget) kolostorban töltötte szorgos munkával és imádsággal.

A királyi élet nem csábította, bár két korabeli uralkodótól is kapott házassági ajánlatot, fogadalmát nem vonta vissza. A szegények gyámolítójaként és a keresztényi szeretet példaképének tekintették már életében is, ahogyan a Margit-legenda írja róla: „Meggyullada e méltóságos szűz a mennyei Jegyesnek szerelmében, kit kíván vala, kit mindenekfölött szeret vala, kinek szerelmeért atyját, anyját, és evilági országnak birodalmát elhagyta vala. Az ő ártatlan lelkét, szentséges, méltóságos lelkét ajánlván az ő Teremtőjének, az ő édességes, kívánatos Jegyesének, elnyugovék az Úrban.” Ez az alázat és lemondás ihlethette meg a festőművészt, hogy elhelyezze Szent Margitot is az Árpád-ház kiemelkedő leszármazottait bemutató különleges képek sorában.

Derűs harmóniát sugárzó, „históriai légkört” teremtő alakjával augusztus 20-ától találkozhat ismét a közönség a Budavári Palota déli összekötő szárnyában újjászülető Szent István-teremben, amely az első napokban ingyenesen lesz látogatható.