Tudta, hogy eredetileg Zsolnay Vilmos kezdeményezte a Szent István-terem építését?
Zsolnay Vilmos valódi reneszánsz ember volt, aki kiválóan festett, szenvedélyesen borászkodott, egy időben pedig még a Pécsi Kerékpár Egyesület elnökeként is tevékenykedett. Az 1860-as években vette át a családi porcelángyár irányítását, ettől fogva minden energiáját a porcelánmanufaktúra felvirágoztatására, új kerámiaanyagok kifejlesztésére fordította, különféle agyag- és mázfajtákkal kísérletezett.
Így született meg többek között a pirogránit kerámiafajta vagy a színjátszó, fényesen csillogó vagy matt kerámiamáz, az eozin. A Zsolnay termékek a 19. század utolsó évtizedeiben egyre nagyobb népszerűségnek örvendtek, nem csupán határon innen, de külföldön is. Az 1873-as bécsi világkiállításon kollekciója nagy szenzációt keltett, és megkapta a Ferenc József-rend III. fokozatát. Az általa fejlesztett pirogránit magas hőmérsékleten égetett, rendkívüli szilárdsággal rendelkező kerámia, amely Magyarországon a századfordulón épült olyan fontos épületeken is megjelent, mint az Országház, a Várkert Bazár vagy a Mátyás-templom. Az eozin kerámia a Zsolnay-gyár egyik leghíresebb és legfontosabb terméke, amelynek titkát a mai napig szigorúan őrzik.
Zsolnay Vilmos maga kezdeményezte a Szent István-terem létrehozását, amit majolikaborítással képzelt el, hogy bemutathassa tudása legjavát. A császárnak címzett levelében erről így írt: „azon legalázatosabb kérelemmel borulok Felséges Királyom Legkegyelmesebb Uram trón zsámolya elé: kegyeskedjék nekem megengedni, hogy az újonnan épülő királyi várpalotában egy magyar stílű szobát égetett agyagból a saját tervem szerint egészen berendezhessek és ezen szobát összes berendezéseivel együtt a párisi világkiállításon Felséges Királyom Legkegyelmesebb Uram dicsőítésére mint hű alattvalója legalázatosabb hódolójaként az összes népek és nemzetek színe előtt bemutathassam”.
Az építkezéseket vezető Hauszmann Alajos támogatta az ötletet azzal a kitétellel, hogy a létrejövő történelmi helyiséget ne csak Zsolnay csodás kerámiái díszítsék, hanem a magyar iparművészet többi ága is megmutatkozhasson benne. Így Zsolnay mellett a kor legnagyobb mesterei, többek között Jungfer Gyula, Strobl Alajos, Thék Endre vagy Kissling Rudolf is dolgozott a terem berendezésén, hogy létrehozzák a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítményét.
A Nemzeti Hauszmann Program keretében a legendás Szent István-terem újjáépítése során több száz szakember dolgozik azon, hogy a korhű rekonstrukcióval méltó emléket állítson a századforduló világhírű mestereinek és csodálatos alkotásuknak.
A megnyitásra már nem kell sokáig várni, 2021. augusztus 20-ától a nagyközönség is megtekintheti a Budavári Palota újjászületett csodáját, az első napokban ingyenesen.
