Zsolnay Vilmos a 19. és a 20. század fordulójára egy teljesen egyedi stílust alkotott meg

A magyar népművészet motívumait és a szecesszió stílusjegyeit elegyítette, miközben új kerámiák termékfejlesztésével kísérletezett.

Fia, Zsolnay Miklós a tanulóévei alatt tett utazást a Közel-Keleten, és ennek során jelentős kerámiagyűjteményt vásárolt a térség műhelyeiből.  Az ottani technológiák és régi, elfeledett keramikus eljárások kutatásával alakították ki a Zsolnay-stílust. A különleges, virágokkal és motívumokkal tarkított kerámiaelemek mind a Szent István-teremben, mind pedig a Király Palota belső tereiben megjelentek.

Az eozinkerámia a Zsolnay-gyár legismertebb terméke, melynek elkészítési folyamatát máig szigorú titokban tartják. Különlegessége, hogy a kerámia színvilága a fénytörésnek köszönhető, nem a festéknek. A Szent István-terem kandallóját ékesítő királyi mellszobor is eozinkerámiából készült.

A pirogránit szintén Zsolnay fejlesztése, mely egy magas hőmérsékleten égetett, rendkívül szilárd kerámia, és ellenállóképessége miatt kiemelt szerepe lett a korabeli építészetben. Számos híres épületünk tetejét díszítette, valamint a Szent István-teremben ebből az anyagból készült az Árpád-háziakat ábrázoló sorozat. Lechner Ödön, a „magyar szecesszió atyja” is előszeretettel alkalmazta az általa tervezett épületeken, például az Iparművészeti Múzeum esetében.

Zsolnay különleges kerámiáit és az egyedi díszítési stílust megtekinthetik az újjászületett Szent István-teremben!