Thék Endre már tizenhárom évesen egy asztalosműhelyben volt tanonc, később többek között Bécsben, Münchenben és Párizsban tanulta ki az asztalos szakmát. Hazatérése után nem alkalmazták az Üllői úti bútorgyárban, ezért megnyitotta saját műhelyét, ami hamar ismertté tette. Ennek köszönhetően később meg tudta vásárolni az őt korábban eltanácsoló bútorgyárat. Thék Endre gyára elsőrangú minőséget képviselt, nem véletlen, hogy a királyi udvartól is kapott megrendeléseket, többek között ő készíthette el a Budavári Palotában a Szent István-terem faburkolatát. A Tanácsköztársaságban Európa-hírű bútorüzemét elvették, ő pedig vidékre menekült, mivel az élete is veszélybe került. Megviselte, hogy elvesztette a gyárát, és nem sokkal később életét vesztette.
Szöveg